Mozgásfejlődés szakaszai és a mozgásfejlődés segítése

Az újszülött alkalmazkodását a környezetéhez a már születéskor jelen lévő reflexek teszik lehetővé. Ezek egyrészt a táplálkozásával és védelmével állnak összefüggésben (pl. szopás, nyelés, tüsszentés, köhögés, szempillareflex). Másrészt az idegrendszer érettségét is jelzik (pl. Moro-reflex, Babinski-reflex, összerezzenési reflex), s az ebbe a csoportba tartozó reflexek még csecsemőkorban eltűnnek.

Mozgásfejlődés segítése

Az újszülöttek (1-10 naposak) mozgása még nem irányított, inkább tömegmozgások jellemzik.

Újszülött és csecsemőkorban speciális ingerrel kiválthatóak folyamatosan ismétlődő mozgássorok, az úgynevezett elemi mozgásminták (pl. lebegő ültetés, ülésbe felhúzódzkodás, lejtőn lefelé kúszás, elemi járás, stb.), melyek a végleges mozgások előjelzői, akkor tűnnek el, ha a belőlük származó végleges mozgásminta kialakul.

 

Dr. Katona Ferenc fejlődésneurológus professzor ennek a területnek nagy szakértője. Az elemi mozgásminták kiváltásával elő lehet segíteni az idegrendszer érését és a mozgás fejlődését, azoknál a babáknál, akiknél a normális fejlődés valamilyen okból akadályozott.

Mozgásfejlődés szakaszai I.

Csecsemőkorban (10 nap - 1 éves korig) megjelennek a koordinált mozgások, ilyen például a célirányos fogás. A mozgásfejlődés meghatározott sorrendben megy végbe, fejtől a törzs felé halad. Két területen zajlik, egyrészt a testtartás (fejtartás, ülés, állás), másrészt a mozgásfejlődés (forgás, tárgy után nyúlás, manipuláció vagy tárggyal való tevékenység, kúszás, felülés, mászás, felállás, járás) területén.

 

A manipulációs mozgás szakaszaiban kb. 4 hónaposan az „értenyúlás” az első mozzanat, mely eleinte még nem végződik megfogással. A megfogás kb. 7 hónap körül alakul ki. A tárgyak tudatos elengedésére a csecsemő kb. 12 hónaposan képes. Ezután a rakosgatás, a dobás (kidobálja a járókából a játékokat) és az ütés mozgásformák jelennek meg, s a gyermeknek szüksége van arra, hogy ezeket saját játékain gyakorolhassa.

 

Lehetnek persze ezek háztartási eszközök is, csak ne legyenek élesek, hegyesek. Fontos, hogy ehhez az időszakhoz türelemmel viszonyuljunk, mert a játékok visszapakolása jól meg tud dolgoztatni minket. Ilyenkor jól jöhet egy nagyobb gyermek, aki visszaadogatja a babának őket.

Mozgásfejlődés szakaszai II.

Az egyenes testtartás kialakulása a fej emelésével kezdődik, kb. 2 hónapos korban, majd megjelenik az alkartámasz. Ebben az időszakban a kezek hason fekve is felszabadulhatnak a Pocifix párna használatával. Ha a babát ráfektetjük erre az ék alakú párnára, kezével próbálgathatja elérni az elé kis távolságban odatett játékokat.

 

Jó a csecsemőnek az is, ha pelenkázás közben többször átfordítjuk, illetve ha engedjük, hogy ujjunkat megmarkolva, a markolási reflexet kihasználva, segítséggel felhúzza magát ülő helyzetbe, majd lassan visszaengedjük. Fürdetéskor nagy örömöt okoz a babáknak, ha ruha nélkül rugdalózhatnak, és az is, ha törölközővel átdörzsöljük őket.

Mozgásfejlődés szakaszai III.

A csecsemő kb. 4-5 hónaposan hátról hasra, majd vissza is fordul, kb. 6-7 hónaposan pedig hason kúszik. Fontos, hogy a talaj ne legyen túl puha és legyen játék a baba közelében. Négykézláb kb. 7-8 hónaposan mászik, előbb támasztékkal, majd egyedül ül.

 

A mászás nem mindig alakul ki és Katona Ferenc szerint hiánya nem befolyásolja a mozgásminták megjelenését és fejlődését. Kb. 11-12 hónaposan a gyermek kapaszkodva feláll. A felálláshoz kapaszkodási lehetőségre van szüksége, olyanra, mely stabil, nem dől el.

 

A mászást és a felállást ebben a korban még felváltva gyakorolja, ezért nagyobb területre is szüksége van, egy bútorokkal túlzsúfolt szobában erre kevés lehetősége van. 11-14 hónaposan széles alapú léptekkel elindul. A járásra ekkor jellemző még, hogy a lépések kicsik és szaporák, a kar oldalra tartva egyensúlyoz, a fej előrebillen, hogy a fenéktájat egyensúlyozza, a súlypont pedig a támaszkodó lábon van.

 

A mozgásfejlődés itt nem áll le, hanem tovább folytatódik, de nagyban befolyásolják a környezeti lehetőségek és a gyermekkel való mindennapos foglalkozás.

Források: Farmosi István: Mozgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1999.
Katona Ferenc: „Az öntudat újraébredése”. A humán idegrendszer ontogenesise. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001.

Dékányné Kerner Szilvia
végzős gyógypedagógus hallgató
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

 

 

mozgásfejlődés szakaszai - mozgásfejlődés segítéseMozgásfejlődés segítése!

Hogyan?

Olvass róla többet itt!

 

 

 

 

 

 
 

A jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használunk. Ennek a honlapnak a használatával Ön elfogadja a cookie-k használatára vonatkozó szabályzatunkat. Bővebben.

EU Cookie Directive Module Information