Szoptatás: bajt okozó bűvös számok
Ha a családba kisbaba érkezik, a szoptatással kapcsolatban mindenki jó szívvel és szívesen ad tanácsot az újdonsült anyukának. A tanácsok között visszatérően felbukkan néhány bűvös szám, amely különösen hátráltathatja, hogy a szoptatás zökkenőmentesen induljon.


Bár a szándék biztosan jó, a sok helyről záporozó és sokszor egymásnak teljesen ellentmondó tippek alaposan elbizonytalaníthatják az édesanyát.

1. tévhit: „Két szoptatás között legalább három óra teljen el!”

Még magyarázat is kapcsolódik hozzá: ha ennél gyakrabban szopik a kisbaba, akkor sosem tud kiürülni a gyomra, és ráadásul a mellnek sincs ideje újratelítődni.

Ez több szempontból is tévhit.

* Az anyatej nagyon gyorsan és könnyen továbbítódik a gyomorból, és szoptatást követően 30 perccel a csecsemő által elfogyasztott mennyiség jelentős része már el is hagyta azt. Egyébként is, abból sem származik semmi baj, ha a korábbi és a következő szoptatás kapcsán bejutó tej esetenként összekeveredik a gyomorban.
* Egyáltalán nem ritka, hogy a szoptatás végén elégedetten elalvó kisbaba kiságyába kerülve észbe kap, és félórával a szoptatás befejezése után még visszakéredzkedik a mellre egy kis repetáért, vagy csak egy kis anyaközelségért.  Miért is kellene ilyenkor sírni hagyni, vagy játszócumival múlatni az időt?  Ne felejtsük el, hogy a kisbaba számára a szoptatás nemcsak étkezési forma, hanem újabb és újabb bizonyítékszerzés az anya megnyugtató közelségéről és szeretetéről. Szomorú lenne, ha ebből csak órához igazítva részesülhetne.

Alszik egy baba, a kezei a szájában vannak. Még nagyobb tévedés, hogy akkor termelődik több anyatej, ha két szoptatás között több idő telik el.

* Épp ellenkezőleg, minél ritkábban üríti ki a mellett a baba, összességében annál kevesebb tej fog termelődni. Az anyatej elválasztásáért felelős prolaktin nevű hormon szintjének emelkedését ugyanis a baba bimbóudvart ingerlő szopómozgása váltja ki, minden egyes szoptatás alkalmával.
* Minél gyakrabban szopik a csecsemő, annál több tej képződik. Ráadásul, ha a szoptatások közötti időt mesterségesen nyújtani próbáljuk, a megtelő emlőben elválasztódó ún. gátló fehérjék is csökkenteni kezdik a tejprodukciót, hogy mérséklődjön a mell feszülése.

Összefoglalva elmondható, hogy a „háromórás szabály” elavult. A tejtermelés a kereslet-kínálat elve szerint működik, és

2. tévhit „Egy szoptatás nem tarthat tovább 15–20 percnél”

Ezzel a jó tanáccsal leginkább a mellbimbó felázásától óvják a mamát. Újabb csapda. A fentiek ismeretében érthető, hogy a szoptatási idő korlátozása is a tejmennyiség csökkenéséhez vezethet.

* Akár a felnőttek, a kisbabák sem egyformák. Akad köztük olyan, aki öt perc alatt megtölti a hasát, és másnak negyven percre is szüksége van ahhoz, hogy jóllakottan elengedje a mellet.
* A bimbó kisebesedésének hátterében pedig nem a bőr felázása, hanem szinte minden esetben a helytelen szoptatási technika áll. Ideális esetben a csecsemő szopás közben nemcsak az emlőbimbót, hanem a bimbóudvar jelentős részét is a szájába veszi. Ilyenkor a bimbó mélyen a szájpad és a nyelv között helyezkedik el, és nem tud megsérülni. Ha azonban a kisbaba szája lecsúszik, és csak a bimbót ragadja meg, akkor könnyen seb is keletkezhet rajta.

3. tévhit „Ennek a babának alkalmanként minimum X mennyiséget kellene szopnia”

Talán nincs is annál szorongatóbb dolog, amikor az édesanya a szoptatás végén békésen elalvó csecsemőt a mérlegre teszi, és aggódva figyeli, hogy az ugráló számok mutatnak-e annyit, mint amit ideális mennyiségnek a számukra előírtak.

Ha megvizsgáljuk, hogy az igény szerint szoptatott, jól gyarapodó babák önszántukból milyen időközönként és milyen mennyiséget szopnak, akkor azt találjuk, hogy reggel és délelőtt általában ritkábban és nagyobb mennyiségeket igényelnek, majd délután és estefelé gyakrabban és kisebb adagokat fogyasztanak. Vajon miért?

Ennek egyszerű az oka: az anyatej összetétele a nap folyamán nem állandó.

* Délután és estefelé megnő a zsír- és kalóriatartalma, azaz ilyenkor a babák kevesebbel is megelégszenek. A kisebb mennyiség viszont hamarabb kiürül a gyomrukból, ezért hamarabb igénylik újra a szoptatást.
Még a tápszeres táplálás esetében inkább megállja a helyét ez a rendszer, hogy a nap folyamán szabályos időközönként ugyanannyi mennyiséget kellene ennie, hiszen a tápszer összetétele mindig pontosan ugyanolyan.
* Hiba e tényeket figyelmen kívül hagyva, a délután mért kisebb szopási mennyiségek alapján azt feltételezni, hogy az édesanyának „kevesebb a teje”, és ezért tápszeres kiegészítést javasolni.Így a csecsemő az ideálisnál kevesebbszer fog mellre kerülni, és ha kevesebb inger éri a mellet, az megint csak a tejmennyiség csökkenését vonhatja maga után.

Csak ember alkotta mesterséges elképzelés, hogy egy anyatejes csecsemőnek a nap folyamán szabályos időközönként ugyanannyi mennyiséget kellene ennie.

Nem kell minden esetben megmérni a babát szoptatás előtt és után

Anyuka tartja a kisbabáját.Ha csak nincs rá különleges okunk (kis súlyú, koraszülött a baba, vagy beteg), felesleges a csecsemő szoptatás előtti és utáni méregetése. Ha mindenképpen számszerű információt akarunk arról, hogy elegendő anyatejhez jut-e, mérjük meg ruha nélkül naponta egyszer, pl. fürdetéskor. Súlyának változása jól fogja mutatni, hogy kielégítően szopik- e, és így sokkal stresszmentesebb és örömtelibb lehet minden szoptatás.

Legfontosabb: megtanulni a baba jelzéseit

A fentiekben kiragadott három példa is mutatja, hogy ilyen félrevezető, önbizalmat megingató téves információk zuhatagában sokszor nem is olyan könnyű az út a sikeres szoptatásig. Még szerencse, hogy a tapasztalat nap mint nap azt igazolja, hogy az anyukák lelke mélyén szunnyadó ösztönök felülkerekednek a rideg, racionális javaslatokon. Hiszen idegenek mindenféle tanácsai helyett többet segít, ha egy édesanya türelmes figyelemmel megtanulja értelmezni kisbabája jelzéseit. Azok sokkal jobban eligazíthatják, mint bármilyen a világhálóról vagy a szomszédaszszonytól kapott ötlet.

Szoptatási probléma esetén érdemes késlekedés nélkül, még a pánikhelyzet kialakulása előtt, szaksegítséget keresni, pl. a La Leche Liga csoportjainál, IBCLC laktációs szaktanácsadóknál, vagy a Szt. István Kórház szoptatási ambulanciáján.

Dr. Kiss Eleonóra
neonatalógus
IBCLC szoptatási szaktanácsadó

Patika Magazin

Hasznos források:
Szoptatásért Magyar Egyesület: www.szoptatasportal.hu

IBCLC Szoptatási szaktanácsadók: www.ibclc.hu

La Leche Liga Szoptatást segítő csoportjai: www.lll.hu

Főv. Szt. István Kórház Szoptatási Ambulancia: 1096 Bp., Nagyvárad tér 1. (1) 455-5700/1644 Időpontegyeztetés szükséges.

Szoptatási szakboltok: Tiva-Med Kft. 1031 Bp., Varsa u. 14. (1) 430-1240

Medela szoptatási eszközök: Bp., Fő u. 56–58. (1) 489-3539

Hasznos olvasnivaló:

Martha Gouth-Gumberger: A szoptatás

 

 

Kényelmes fekve szoptatás és bukás megelőzés Pocifix-el!

Olvass róla többet itt>>

 

 

 

 
 

A jobb felhasználói élmény érdekében cookie-kat használunk. Ennek a honlapnak a használatával Ön elfogadja a cookie-k használatára vonatkozó szabályzatunkat. Bővebben.

EU Cookie Directive Module Information