A terhesség előrehaladtával a növekvő méh eléri a bordaíveket, felnyomja a rekeszizmot, és az eddig függőleges gyomor szinte vízszintes helyzetbe kerül. A gyomor helyzetváltozása okozza az emésztési panaszokat, gyomorégést, böfögést, hányingert és a savanyú folyadék felöklendezését, mely leginkább az esti lefekvés idején jelentkezik.

Mi okozza a gyomorsav túltengést?

Azoknál a kismamáknál, akik ikerterhesek, az átlagosnál több a magzatvizük vagy jelentős súlyt szedtek fel a várandósság alatt és ezáltal nagyobb a hasuk, gyakrabban előfordul. A terhesség első harmadában is előfordulhat gyomorégés, bár kevésbé jellemző. Ilyenkor termelődik a sárgatesthormon amelynek egyik hatása, hogy a gyomor és a nyelőcső közötti izomzat elernyed, így ide is feljuthat a gyomorsav. Célszerű felső tested párnával megemelni, így megakadályozhatod a sav visszaáramlását.

Terhesség alatt a hízás és a megnövekedett pocak miatt terhességi csík, másnéven stria alakulhat ki. Ez elsősorban genetikai adottság, tehát ha valakinek hajlama van rá és gyenge a kötőszövete, akkor a gyakori hízás-fogyás (jo-jo effektus) következtében éppúgy kialakulhat.

A kismama olyan megbetegedése, amely a terhesség második felében alakul ki, és három alaptünete van: vizenyősség, magas vérnyomás és fehérjevizelés. A tünetek súlyosbodása a kismama és a magzat életét is veszélyezteti. A betegséget toxémiának vagy toxikózisnak nevezik. Feltételezések szerint a terhes szövetekből méregszerű anyag válik ki. A szülések 5-10%-ában fordul elő.